Paradicsom kertek

Felszámolás: határidők, költségek és teendők a cégvezetőnek és hitelezőnek

Felszámolás: határidők, költségek és teendők a cégvezetőnek és hitelezőnek

Felszámolás: határidők, költségek és teendők a cégvezetőnek és hitelezőnek

A cég felszámolásának időtartamát a vagyon, az értékesítés üteme és a vitatott követelések száma szabja meg. A cégvezetőnek 8 napja van nyilatkozni és 30 napja átadni a zárómérleget, a hitelezőnek 40 napja bejelenteni a követelést.

Mitől függ a cég felszámolás menete, időtartama és költsége?

A bírósági értesítés rendszerint egy átlagos hétköznapon érkezik, és attól a naptól rövid határidők kezdenek futni. A cég felszámolásának menetét és időtartamát elsősorban a cég vagyona, az értékesítés üteme és a vitatott követelések száma alakítja. Más a helyzet egy rendezett könyvelésű cégnél, amelynek ingatlanja vagy gépparkja jól értékesíthető, és más ott, ahol alig van vagyon, az iratok pedig hiányosak. Előre ezért pontos időtartamot senki nem tud mondani, legfeljebb a lépések sorrendje ismert.

A költségek több rétegből állnak össze. A kérelem benyújtásakor eljárási illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, ezeket az adósra terheli, a felszámoló pedig felszámolási költségként, a kielégítési sor elején fizeti ki. Hitelezőként a követelés bejelentésekor nyilvántartásba-vételi díjjal és a felszámolónak járó költségátalánnyal is számolni kell, mindkettő a követelés tőkeösszegéhez igazodik. Ha a vagyon a várható költségeket sem fedezi, egyszerűsített felszámolás következik, amely rövidebb, mert elmarad a rendes értékesítés és a hitelezői választmány megalakítása. A jogi képviselet munkadíja külön tétel, ezt érdemes az eljárás elején tisztázni.

Mire figyeljen a cég vezetője a felszámolási eljárás előtt és közben?

Az első kritikus pont a bíróság értesítése, mert a cégnek nyolc napja van nyilatkozni arról, hogy elismeri-e a tartozást. Ha a vezető hallgat, a fizetésképtelenséget vélelmezni kell. Ha viszont kiegyenlíti a tartozást, vagy igazolja, hogy azt a felszólítás előtt érdemben vitatta, a fizetésképtelenség nem állapítható meg. A cég felszámolás előtti hónapjaiban hozott döntéseket később a bíróság is vizsgálhatja, ezért érdemes írásban rögzíteni, mi alapján születtek. Ha a fizetési nehézség még korai szakaszban van, a csődeljárás is szóba jöhet, amelyet csak maga a cég kérhet, és a célja a cég megmentése.

Ha a bíróság elrendelte a felszámolást, a vezetőnek a Cégközlönyben való közzétételtől számított 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak a zárómérleget, a vagyonleltárt és az iratanyagot. Az adóbevallás elkészítése is a feladatai közé tartozik. Aki ezt elmulasztja, vagy nem működik együtt a felszámolóval, pénzbírságot kockáztat. A cég ettől kezdve „f. a.” toldattal működik, és a vagyonával csak a felszámoló rendelkezhet. A felelősség kérdése is felmerülhet: a felszámolást megelőző három évben hozott vezetői döntéseket a hitelezők és a felszámoló perben vitathatják. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vezető nem a hitelezők érdekét tartotta szem előtt, a saját vagyonával is felelhet, és más cég vezetésétől is eltilthatják.

Milyen utakon szűnhet meg egy cég, és mit jelent ez a tulajdonosnak és a hitelezőnek?

Aki a cég megszüntetésén gondolkodik, annak három fő út közül kell választania: a végelszámolás a fizetőképes cég saját elhatározásból történő megszüntetése, a kényszertörlést a cégbíróság indítja szabálytalanság miatt, a felszámolás pedig a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszűnésével jár. A tulajdonosnak azt is tudnia kell, hogy a korlátolt felelősség nem feltétlenül véd. Ha a többségi tulajdonos tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, vagy a korlátolt felelősséggel visszaélt, korlátlanul is felelhet.

A hitelezőknél a határidő dönt. A cég felszámolás elrendelő végzésének közzététele indítja a bejelentési időszakot: a 40 napon belül érkezett követelés határidőben bejelentettnek számít, a 40. és a 180. nap közötti még nyilvántartásba kerül, de csak a korábbiak kielégítése után juthat pénzhez, a 180 nap után bejelentett pedig elveszik. A kielégítési sorrend sem egyenlő osztást jelent. Elöl a felszámolási költségek és a munkabérek állnak, utánuk a zálogjoggal biztosított követelések következnek, a legtöbb szállító pedig az egyéb követelések között hátrébb kerül, és gyakran csak részben jut pénzhez. Ha a követelés a felszámolás végén sem térül meg, a felszámolótól behajthatatlansági igazolás kérhető, amelynek alapján a veszteség a könyvelésben leírható.

Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szerepe: szakosodott ügyvéd, távolról is intézhető ügy

Felszámolási ügyekben dr. Asztalos Dániel adójogi szakjogász képviseli az ügyfeleket, komplex eljárásokban is. Hogy a szakosodás itt működő gyakorlat, azt jelzi, hogy az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás 2012 óta dolgozik, több ezer ügyet sikerrel lezárt, és minden megbízást a jogterületére szakosodott ügyvéd visz. Az iroda a végrehajtásban és a behajtásban hitelezőket és adósokat egyaránt képviselt, ezért mindkét oldal gondolkodását ismeri. Ez felszámolásnál is számít, mert ugyanaz az ügy a hitelezőnek követelés-bejelentési, a cégvezetőnek felelősségi kérdés.

A jogi tanácsadás személyesen, telefonon és videóhíváson is igénybe vehető, külföldről is. Ez a rövid határidők miatt hasznos, hiszen a nyolc napos nyilatkozati és a 40 napos bejelentési időszak alatt nem érdemes utazásra várni. Az iratokat előre e-mailben is el lehet küldeni, így az első beszélgetésen már a konkrét helyzetről lehet szó. Hitelezőként érdemes összegyűjteni a szerződést, a számlákat, a levelezést és a fizetési felszólítás igazolását. A cégvezetőnek pedig a bírósági értesítést, a könyvelési iratokat és a vagyonleltárhoz szükséges dokumentumokat célszerű kéznél tartania.

Exit mobile version